A böllérverseny idei érdekessége, hogy a sertéseket a helyszínen fogták meg és szúrták, valamint perzselték és bontották a megmérettetés résztvevői, saját disznóval nem lehetett nevezni. Kb. 4 tonna hús került terítékre a VIII. vándorversenyen, az ebből készült disznóságokat pedig igazán érdemes volt megkóstolni. Szerencsére alapanyag volt elég, így a zsűrinek és a közönségnek is jutott a finomságokból. A húsféleségek mellett a pálinka-, illetve forralt bor felhozatalt is megszakértették az ítészek, de természetesen a kellemesen melengető italokból is jutott azoknak, kik csak szurkolni jöttek ki a versenyre.
Mivel minden munka könnyebb, ha közben jó zene szól, ezért a színpad sosem volt üres. Több csapat is fellépett a nap során, ezzel is segítve a versenylázban égő kötényeseket. Ott volt a Fekete Rózsák, a Fröhlich néptánccsoport, a Royal Team zenekar, a Rákóczi Kulturális Egyesület kórusa, a Bertici fivérek, illetve Feri meg a Feri.
Majd több órányi megfeszített tempójú munka után kihirdetésre kerültek a nyertesek is. A dobogó legfelső fokára a Tasnádi RMDSZ állhatott, második lett Szárazberek csapata, a dicséretes harmadik helyet pedig az Egri Csillagok hódította el. Búslakodni azonban a többi csapatnak sem volt oka, hiszen számos különdíjat is kiosztottak a nap végén.
A legfinomabb kolbász a kökényesdieké, a legszebbet Vetés csapata töltötte, a leghosszabbat pedig Pálfalva. A legízletesebb hurkát a börvelyiek készítették, Magyargéres pedig a legízletesebb vérest prezentálta. A zsűri szerint a legfinomabb pecsenyét Hadad csapata készítette, a legfinomabb korhelyleves büszke tulajdonosa pedig Kaplony volt. A „legfinomabb hagymásvéres” címet Szatmárhegy vihette haza, a Mezőfényi Vadkanok pedig elkészítették a nap legfinomabb tepertőjét. A legszebb szalonnát Halmi mutatta be, a legszebb sonkát pedig Batiz, legszebben pedig a lázáriak perzseltek. A „legjobban töltött kolbász” kategória nyertese a tasnádi Masvet Kft. A legszebb tarját a gencsiek asztalán lehetett fellelni, a mezőpetriek pedig a legszebb orját mutatták be. Magyarcsaholy hagyományőrzésből jeles csapat lett, a legvidámabbak azonban a szatmárudvariak voltak. Legesztétikusabban a Vadászok terítettek, a legfinomabb gulyást viszont Mikola szervírozta. A legfinomabb töltött káposztája a nagykárolyi Kertváros csapatnak volt, a csömaközi csapat pedig a legfinomabb böllérmáj tulajdonosa lett. Büszke lehet magára Avasújváros, hiszen övék volt a legszebb öltözék, a legtisztább csapat pedig Érendréd volt. A legjobb vendéglátóknak a Szatmári RMDSZ csapata bizonyult. Leghigiénikusabban a csanálosiak boncolták a disznót, de búsulnia Érszakácsinak sem kell, hisz onnan érkezett a legösszeszedettebb csapat. A sárközújlaki Mészáros Pékség készítette a legfinomabb csülkös kenyeret, a legszebb kiállású húst pedig a bogdándiak csapata mutatta be. A Szárazberekről érkező Hármashatár Egyesület tálalt a leghagyományosabban, a Mezőfényi RMDSZ pedig perzselésével érdemelte ki a különdíjat.
Bár minden eredmény dicséretre méltó, de kétségtelen, hogy a Böllérverseny sokkalta inkább a közösen eltöltött vidám órákról, az összefogásról, a közösségek közti barátságról és hagyományaink ápolásáról szól. Talán épp ennek köszönheti töretlen népszerűségét, ezért vetik bele magukat minden évben lankadatlan lelkesedéssel a csapatok a versenybe.